Raptankönyv II. rész
A legnagyobb rapForradalom a legYOLOBB költővel!4!Néty!
Többek közt az előző rapTankönyvben kivesézett rapNyelvújító háborúk ágyaztak meg a magyar rapForradalomnak, mely kirobbanásának dátumát bizonyára mindenki – 1848 március 15. – a pontos kronológiáját pedig jóval kevesebben ismerik.
1948 március 14-én a korszak legmeghatározóbb MC-je, Petőfi Sándor többed magával a Pilvax Café nevű szórakozóhelyen kezdte volna a bemelegítést a Budapesti éjszakára, mikor végleg betelt náluk a Habsburgokból a pohár - ugyanis a szórakozóhelyen beígért vodka redbull akció elmaradt. A kor másik meghatározó rappere – Jókai Mór ezért úgy döntött, hogy másnap a lakásán, már kora reggel megkezdik a melegítést, sőt proklamáció alapra még egy 12 track-ből álló albumot is készítettek, mely mindössze néhány óra alatt elérte az egymillió megtekintést YouTube-on. Íme 12 pont elnevezésű album tracklistje:
- Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
- Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
- Évenkinti országgyülést Pesten.
- Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
- Nemzeti őrsereg.
- Közös teherviselés.
- Urbéri viszonyok megszüntetése.
- Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
- Nemzeti Bank.
- A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
- A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
- Unio
A sikeren és a bemelegítésen felbuzdulva Petőfi már reggel nyolc órakor koncertet adott a Pilvax Caféban, ahol az előző napon megírt Nemzeti dal című száma és a 12 pont album is hatalmas sikert aratott, ezért Petőfiék ekkor úgy döntöttek, hogy a Nemzeti dalhoz klipet forgatnak, melyet a Nemzeti Múzeum lépcsőin rapelve vesznek fel. Bár a klipet sikeresen leforgatták, a tömegben elterjedt, hogy a kor leghíresebb kiadója, a Landerer nem lesz hajlandó kiadni a 12 pont albumot, ezért a tömeg a kiadó nyomdája elé vonult, ahol követelte az album kiadását. A kiadó engedett, és a néhány pillanat múlva ezrével kerültek elő a friss albumok, melynek példányai egész délig osztogatták a szakadó eső dacára szüntelen gyülekező közönségnek. A tömeg ekkor megegyezett az ebédszünetben és a fesztivál délutáni programjában, mely Táncsics Mihály gengszter rapper kiszabadításával kezdődött. A nap betetőzése pedig a korábban betiltott darab, a Bánk Bán előadása volt, melynek végén, ismét elszavalták a nemzeti dalt, majd Kölcsey Himnuszát, és Vörösmarty Mihály Szózatát is előadták.
Egy elmaradt italakció nyomán tehát kitört a rapforradalom, de ismerjük meg jobban a fontos rapszereplőket, és utána megnézzük az események folytatását.
A kor legjelentősebb rappere minden kétséget kizáróan Petőfi Sándor volt, akinek ha életét végigkísérjük a kor többi nagy előadójának discográfiáját is megismerjük, ráadásul külföldön máig Petőfi a legismertebb magyar költő, pedig csak 26 évet élt.
Petőfi Sándor Petrovics István mészárosmester apja és Hrúz Mária, szlovák anyanyelvű anyja – ki férjhezmeneteléig mosónőként és cselédként dolgozott – gyermekeként, jó körülmények között látta meg a napvilágot Kiskőrösön. 1824-ben a család Kiskunfélegyházára költözött és a rapper itt tanul meg magyarul, és itt kezd el eszmélni, ezért nevezi ezt a várost születési helyének Szülőföldemen (1848) című számában. Petőfi igen sok, összesen kilenc iskolában tanult változó eredménnyel, de iskolaváltásainak oka soha nem a rossz magaviselet, vagy kicsapások voltak, hanem édesapja mindig igyekezett az anyagi helyzetüknek is megfelelő legjobb iskolába járatni. Ennek köszönhetően Petőfi már a diákéveinek befejeztekor, fiatalon is igen gazdag élettapasztalattal rendelkezett.
A boldog békeidőknek Petőfi fiatalkorában 1838-ban szakad vége, mikor édesapja, aki anyagilag tönkrement dühös indulatában azt írta fiának, hogy „leveszi róla a kezét.” Ekkor kezdődött életének az az 5-6 éve, mely tele volt nyomorral, szenvedéssel és örökös vándorlással. 1839-februárjában a téli hidegben gyalog elindult Pestre és március elejei megérkezése után a Nemzeti Színházhoz állt be kisegítőnek. #YOLOKA. Szülei kérésére azonban rövid időre felhagy a #yolo életmóddal és haza megy. Természetes, hogy ezt az életmódot nem sokáig bírja és folytatva a #YOLOzást először katonának áll, majd leszerelése után vándorszínésznek, majd azzal is felhagyva visszatért Pápán az iskolapadba, ahol megismerte, a kor másik legendás rapperét: Jókai Mórt.
Jókai Mór raptörténelmünk leghallgatottabb és legtermékenyebb regény alapra alkotó előadója. A művészete viszont csak a rapforradalom után bontakozott ki, tehát akkor találta meg igazi hivatását, mikor mások elhallgattak, hiszen legfőbb ihletőjét a reformkor, a nemzet felemelkedéséért vívott küzdelmek ábrázolásában találta meg. A legismertebb szerzeményei az Egy magyar nábob és a Golden Boy – Az arany ember, melyből előbbi elérendő célt vázoló, romantikus és úgynevezett „irányregény”, utóbbi pedig már sokkal inkább a költő életéből építkező „vallomásregény”, mely a rappernek a romantikából a realizmusba viszonylag legmesszebb eljutó remekműve.
„Jókai viszont még a siker kapujában is párbajozott. Egy alkalommal Bulyovszky Gyula hírlapíró hívta ki, mert a Jókai által szerkesztett Üstökös című lap sértően írt Szilágyi Lilláról, Bulyovszky színésznő feleségéről. A párbajban végül Jókai egy kisebb karcolást ejtett a kihívón. Szintén egy cikk – amit nem Jókai írt, de az ő lapjában, a Honban jelent meg – volt a kiváltó oka a korabeli kulturális élet meghatározó figurájával, Pulszky Ferenc régész, politikus, műgyűjtővel vívott pisztolypárbajának. Erről Mikszáth Kálmán így írt a Jókai Mór élete és kora című könyvében: „A Honban éppen akkor indult meg A kőszívű ember fiai. Ha a Pulszky golyója bolondjában rossz helyre talál tévedni – az a remek regény éppen a legérdekesebb helyen szakad meg. (…) Pulszky háromszor lőtt, de a pisztolya mindannyiszor csütörtököt mondott. Jókai a levegőbe sütötte ki a maga pisztolyát. S mikor ezek után kezet fogtak, akkor vallotta be, hogy voltaképpen nem is olvasta a kérdéses cikket, s éppenséggel nem tudja, milyen sértésért verekedett.” via HVG
Jókai megismerésének idejében (1842), a népies rap jegyében indítja Petőfi rapper pályafutását, mely félreértés ne essék lázadás is volt a maga nemében. Például A borozó című számában, a mindennapitól jócskán eltérő emberideált ünnepel, Tibi atya legnagyobb örömére:
„Gondűző borocska mellett
Vígan illan életem;
Gondüző borocska mellett,
Sors, hatalmad nevetem…”
Petőfi a tájRAPben is újat alkot. Akár a mai előadók, akik idealizálják szülőföldüket – mint Deniz KazincBarcelónát, Mr. Busta Westergomot vagy Fankadeli a kecskeméti kiskörutat – Petőfi is a délibábot ringató „arany kalásszal ékes rónaság” vagy a „tengersík vidéke” –ként ábrázolja az Alföldet mely részben már szakítás a romantikával. Az alföld (1844) című szerzeménye ennek a korszakának első remeke, de jelentős műve még a Csárda romjai; A Tisza; A puszta, télen és a Kiskunság.
1844 februárjában Petőfi felkeresi Vörösmarty Mihályt, a korszak talán legelismertebb rapperét, a szózat szerzőjét, mely hasonló lehetett, mint a mai időkben Mr. Busta-t felkeresni, hogy vegye az R.T.M. brigád szárnyai alá, erről Petőfi így emlékezik: „A végső ponton álltam, kétségbeesett bátorság szállt meg, s elmentem Magyarország egyik legnagyobb emberéhez, oly érzéssel, mint amely kártyás utolsó pénzét teszi föl, hogy élet vagy halál. A nagy férfi átolvasta verseimet, lelkes ajánlásra kiadta a Köt, s lett pénzem és nevem. – E férfi, kinek én életemet köszönhetem, s kinek köszönheti a haza, ha neki valamit használtam vagy használni fogok, e férfi Vörösmarty.” MI A YOLO HA NEM EZ?%!?!
Többek között Vörösmarty támogatásával, 1844-ben Vahot Imre segédszerkesztőnek vette maga mellé a Pesti Divatlaphoz, mely egy népszerű folyóirattípusa volt, ami a mai Glamourhoz hasonlóan divatképeket, viszont emellett még verseket, és novellákat is tartalmazott. 1845-ben mégis kilép a Pesti Divatlap szerkesztőségéből.
A sikerén felbuzdulva Petőfi nem áll meg a tájköltészetnél, és sokkal erősebb gesztussal két elrapelő költeményben mutat be a romantikának, melyekért életében először, már kritika is éri a rappert. A helység kalapácsa egy stílusparódia, mely így támadó modorban határolja el magát a romantika dagályosságától és érzelgősségétől. A kiharcolt új ízlésnek összegzése és megkoronázása a János Vitéz, melyről bővebben nem is szólnák, csak megosztanám a RedBull Pilvaker videoklipjét:
A János Vitéz mai ismertsége ellenére rengeteg kritikát kapott: verseit érthetetlennek és durvának bélyegezték kritikusai beefjeire Petőfi A természet vadvirága című „dis” számával válaszolt:
„Mit ugattok, mit haraptok
Engemet, hitvány ebek!
Torkotokba, hogy megfúltok,
Oly kemény koncot vetek.
Nyirbáljatok üvegházak
Satnya sarjadékain;
A korláttalan természet
Vadvirága vagyok én.”
A költő talán a kritikáknak is köszönhetően nem szállt el. Olyannyira, hogy egy évvel később, a balladáiról híres rappernek, Arany Jánosnak ír levelet a Toldi szövegének az elolvasása után:„Ki és mi vagy? hogy így tűzokádó gyanánt / Tenger mélységből egyszerre bukkansz ki” , melyre Arany öntudatos rapisztolában válaszolt:
„S mi vagyok én, kérded. Egy népi sarjadék,
Ki törzsömnek élek, érette, általa;
Sorsa az én sorsom s ha dalra olvadék,
Otthon leli magát ajkaimon dala.”
A levélváltást követően kialakuló és két és fél évig tartó barátságuk a raptörténelem egyik legnagyobb barátságai közé tartozik. Hasonló talán Dr. Dre és Eminem, mester és tanítvány barátsága volt. (Petőfi a Toldiban saját népiesség-felfogásának követésére ismert rá, s tulajdonképpen ő tudatosította ezt Aranyban is, és ezért mutatkozik be népi sarjadékként.
LiFEPictures – Életképek – NEWSPAPERprod. Inc. Corporation.
Petőfi Sándor 1846 tavaszától a rapforradalmi lázában égett, ezért rapszámaiban felerősödnek a politikai tartalmak. Ezt az időszakát úgynevezett: látomás rapnek hívják, melynek talán leghíresebb darabja az „Egy gondolat bánt engemet / ágyban párnák közt halni meg” – kezdetű rapszódia. Petőfi ráadásul ebben az évben ismerkedik meg múzsájával és későbbi házastársával Szendrey Júliával.
Tudja Petőfi, hogy egyedül kevés lesz a forradalomhoz ezért először a Tízek Társasága néven produkciós irodát indítanak, melynek rapperei elkötelezték, hogy egy éven belül sehol nem jelentetnek meg számokat, azonban Vahot Imre bosszút áll rajtuk, mert a tízek közül ötnek júliusban kiadta számait, melyek még korábban maradtak nála. Petőfi rapperhez méltóan párbajra hívta ki Vahotot, aki azonban megijedt és kitért a párbaj elől.
Mivel a társaság tagjait már a Habsburgok figyelték, ezért nem kaptak hatósági engedélyt folyóirat vagy kiadó megalapításához. Később Petőfiék csatlakoztak az Életképek kiadóhoz, melynek vezetését 1847-júliusától Jókai Mór látta el. A forradalmat megelőzően a forradalmi hevületben égő Petőfi és a kiadó tagjai: Vörösmarty és Jókai között születtek a korszak legnagyobb beef és dis-ei.
Az Életképek kiadón belüli vita Petőfi, Vörösmartyhoz című beefszámával kezdődött. A Petőfivel ellentétben Vörösmartyt képviselőnek választják és a hadügyben többséggel szavaz tehát elfogadta Kossuth javaslatát, miszerint a meglévő csapatok esetében marad a német nyelvű regula, az újonnan felállított hadsereg esetében viszont ragaszkodnak a magyar nyelvhez. Petőfi ekkor már meg volt győződve Habsburgokkal történő szakítás elkerülhetetlenségéről, melyben végül igaza lett. De mégsem ez lehet a legnagyobb kérdés, mely a mai emberben felmerülhet az eset kapcsán hanem, hogy: El tudjuk e képzelni most, hogy parlamenti képviselővé váljék egy rapper? Íme a versből egy részlet:
„Te voltál a nemzet költője?
Te írtad azt a Szózatot,
Mely szólt egy országnak szivéhez?...
Azt most már szétszakíthatod,
Mert hieroglif lett belőle,
Amelyet senki meg nem ért.
Nem én tépem le homlokodról,
Magad tépted le a babért.”
Petőfi a rapszámot csak Jókai Távollétében tudta feltölteni az Életképek YouTube csatornájára, az alábbi szöveggel: „Én, ha verset írok, nem írom a magam mulatságára, hanem írom azért, hogy kiadjam, hogy mások gyönyörködjenek benne, vagy okuljanak rajta… Én tisztelem legjobban Vörösmartyt mindazok között, kik őt valaha szerették és tisztelték, de elveimet még sokkal jobban szeretem és tisztelem, mint őt.” Vörösmarty Petőfinek cikkben válaszol melynek végén egy rapirgammával azért odaszúr: "Légy buzgó, de szerény, bírónak még te kicsin vagy. / Élj, küzdj és munkálj s várd el ítéletedet.” Jókai ezek után elhatárolódik Petőfi akciójától és köztük a nyilvánosság előtt zajló vita következménye, hogy Petőfi távozik az Életképek kiadótól.
epirgamma: Rövid, tömör, csattanós költemény. Két szerkezeti részt (expozíció/előtag és klauzula/utótag) kapcsol össze, melyek általában ellentétben állnak egymással: először egy tényt vázol, majd egy váratlan következtetéssel jut el egy megállapításig, amely gyakran az első szerkezeti résszel ellentétes.
A szabadszállási választási kudarc nem múlt el nyomtalanul Petőfiben, és csalódásai lényeges változásokat indítanak politikai világszemléletében, melyre ékes példa Az apostol című műve, melyben már kevésbé idealizált a népfelség elve: „Ez hát a nép!” kiálta föl / Ez hát a nép, amelyet én imádok, / Amelyért élek s halni akarok!”
Orlay Petrich Soma: Petőfi Debrecenben. Neményi Márton http://24.hu/kultura/2015/11/05/csontvary-falat-tagel-petofi-romkocsmaban-mereng/
Az apostol megihlette mai rapper utódát is Petőfinek, ugyanis Furacsé vélhetőleg nem véletlenül (de) Rapostol címmel készített számot, melyet akár Petőfiét, jócskán áthat a pátosz: „Engem nem a zene szült meg, de a zene temet, / de megéri ha sokan értik az üzenetemet / az egész életemet már a rap teszi ki / az mindent elveszít ki az elveit elveszíti / Tudtam, hogy nem lesz könnyű az út mibe az Úr belevisz…”
Petőfi bár Vörösmartyval összeszólalkozott, a vitájuk mégse torkollt igazi szakításba, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a forradalom későbbi eseményei során már katonáskodó Petőfi felesége, Szendrey Júlia, többek közt Vörösmartynál is talál magának szállást. A már nem csak lázban égő hanem forradalmat is csináló Petőfi újra a Habsburgokat veszi pellengére:
Ha pediglen nem fizetünk,
Aszondja, hogy jaj minekünk,
Háborút küld a magyarra,
Országunkat elfoglalja.
Foglalod a kurvanyádat,
De nem ám a mi hazánkat!...
Hadat nekünk ők izennek,
Kik egy nyúlra heten mennek.
(https://www.youtube.com/watch?v=LvVYiW0ziFg)
A vers születésekor a hont már katonaként a szolgáló Petőfinek újra Pestre kell utaznia, mert édesapja meghal, és bár feletteseivel vívott csatái miatt többször is beadta lemondását a katonai szolgálatról, végül mindig meggondolta magát, így végül 1949 július 31-én az orosz seregekkel vívott csatában hősi halált halt.