Nyelvújítóktól nyelvújítókig mutatjuk a Fukkot!4!!

 A magyar nyelvújítás kezdetét, a felvilágosodás hazai megindulásával (1772) szokták jelölni, ugyanis a hatására ismerték fel, hogy a szellemi élet csak akkor lendülhet fel, ha a mindenki által érthető anyanyelven történik, viszont a korabeli magyar nyelv még nem volt elég árnyalt ahhoz, hogy a hivatalos latin vagy a mellette használatos, német helyébe léphessen. Ezért szépírók, költők és tudós szakírók sora csatlakozott a nyelvújítókhoz. De természetszerűleg ekkor is két táborra szakadt az ország, az újítások párján álló neológusokra, és az újításokat ellenző ortológusokra, akik szerint a nyelvben a legfőbb törvény a szokás, és ezért nincs szükség újításokra.

Köztük zajlottak ezért az első jelentős beef[1] és dis[2] párbajok, melyek alapjaiban befolyásolták a minket figyelő Word szövegszerkesztő javításait. A neológusok legjelentősebb alakja felvilágosodott világszemléletű és műfordításokban jeleskedő Kazinczy Ferenc volt. Akár mai rapper társai Kazinczy is a munkásságának meghatározó részét a börtönben töltötte, ahova bár nem is a lovas kocsijából az ortológus bandákra eresztett gépfegyversorozat miatt, hanem a Martinovics-mozgalom[3] forradalmi kátéjának a terjesztése – tehát ellenséges területen történő graffitizés miatt került.

Börtönévei akár a kortársakra, Ogli és Paja-G-re nagyon inspirálóan hatottak Kazinczyra is. A szentimentális érzelmességtől határozottan  a klasszicizmus felé fordult, ami viszont megkövetelte a nyelv, a stílus erre alkalmassá formálását is. Ezért robbantotta ki tudatosan 1811-ben a nyelvújító rapháborút, a Tövisek és virágok című kötetével, amely 43 verset tartalmazott. A versek közül a legerősebb a Vitkovicshoz írt rapisztola[4], melyben az ostoba és az új irodalomtól makacsul elzárkózó fűzfapoéta nagyképűségét és provincializmusát teszi nevetségessé:

Magát a nyelv urának nem hiszi,

Nem szab törvényt és új szót nem farag,

De a régit érti s tiszteli a szokást;

Úgy ír, ahogy beszél – egyszóval: aki

Köztünk lett, köztünk nőtt, köztünk maradt meg.

Természetesen az ilyen szavak nem maradhatnak válasz nélkül és ellenfelei 1813-ban válaszul egy dis-t tákoltak össze Mondolat[5] címmel, melyhez egy terjedelmes szójegyzéket is mellékeltek, megadva az újonnan alkotott szavak régi, illetve latin vagy német jelentését, melyre már nem is Kazinczy, hanem Kölcsey Ferenc és Szemere Pál válaszolt a Felelet a Mondolatra című vegyes rapamflettel[6].

Kazinczy végül békejobbot nyújtott az ortológusoknak, hiszen 1819-ben írott tanulmányában egyezséget teremt: „Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és neológus egyszersmind, s egyességben és ellenkezésben van egymással.” Kazinczy tehát bár puha volt, de a magyar nyelv, így is győztesen került ki a rapnyelvháborúból: Bár a mozgalom által alkotott tízezer szó egy része nem gyökeresedett meg a nyelvhasználatban, ugyanakkor ma a nyelvújítás nélkül, még a mindennapi társalgás is lehetetlen kihívás lenne.

B.O.S.S. #FUKKOT, megújítom a magyar nyelvot!

Természetesen korunk „költői” között is megtalálhatóak a nyelvújítók, bár az elődökhöz képest kevésbé tudatosan kialakított programmal, egy tendencia azért mindenképpen megfigyelhető: A korunk kultúráját átható nyugati kulturális infantilizmus az ő költeményeiből is kitűnik. A tendenciára tökéletes példa a tengerentúli költők nyelvezetének fonetikus átvétele, mint a fukkot, písz, respekt, instázva, ríl, Westergom, Borsod Brooklyn és az egy az egyben átvett BOSS #SWAG; #Yolo vagy a költeményekben az olyan hangutánzó szavak halmozása, mint fegyverropogást idéző a retetete-ratatata, Bang és Boom. A mozgalom egyik legismertebb úttörője Mr. Busta, aki a nyelvújításban élen járó R.T.M. brigádot[7] vezeti, ugyanakkor napjainkra már egy másik híres kortárs, Majka is csatlakozott korunk neológusaihoz, hiszen nemrégiben megjelent számának címe: Mikor a test örexik címet kapta. (Tehát a szóban történő mássalhangzó összeolvadást: öregszik = örexik írásban is a hallottra egyszerűsíti.)

A mozgalomhoz persze az irodalmi hatásnak köszönhetően a színháziasabb, úgynevezett VLOG műfajok is csatlakoztak. A mozgalom elsőszámú célja tehát a chat nyelvezetre jellemző fonetikus írásmód és ad hoc ragozás elfogadtatása a célcsoportot kritizáló maradi nyelvtan nácikkal tanárokkal, mintegy megismételve ezzel a neológusok és az ortológusok harcát. JútBoBon a mozgalom első számú vezetője CHXYSW2:)64

Az összeesküvés elméletet kedvelők vélhetően a jelenség mögött a Kazinczy által is követett szabadkőműveseket[8] sejthetik, kiknek célja lehet, hogy mielőbb megtanítsák a Londoni Mc’Donaldsba készülő fiataljainkat a rapszolganyelvre. Viszont más kutatók szerint a mai előadók csak a piaci tendenciákat követve, az egyre könnyebben dekódolható üzeneteikkel, a legfiatalabb de szülei révén már azért fizetőképes fogyasztói réteget kívánják elérni a költeményeikben. A tendenciára a legjobb példát, a már a nevében is a fonetikusság pártján kardot rántó Fura Csé – Bibibi című költeménye nyújtja:

Nem tudja más azt, amit miiiii

Bibibibi bibibibiii – refrén vége

Második verze: Az én rapem: "yeah" a ti rapetek: "bleee"

Úgy sem előztök le, nyenyenyenyenyenyee

Mert gépfegyver a nyelvem kivégez a flow-m, recececece –

(gépfegyver sorozat imitáció)

A folyamat vélhetőleg itt még nem áll meg. A kortárs művészek még nem találták meg a nyelvezetet, amivel a kilenc év alatti gyerekeket is megszólítják, pedig kortárs nyelvészek gyakran azt is kifejtik, hogy Fekete Pákót leszámítva máig senki nem próbálta megszólítani a mellért gügyögő kisgyerkőcöket egyetlen költeményben sem: „Add ide a didit, az anyádúristenit!”

KLASSZIKUS RAPHÁBORÚK a ROMANTIKÁÉRT

 A 444.hu-nak köszönhetően – kik igényes, több részes dokumentumfilm sorozatban dolgozták fel a kortársak civakodását – a ma gyermeke teljes képet kaphatott kortárs költőink konfliktusairól, amelyből egyenesen következik, hogy biztosan volt kitől tanulnia a kortársaknak, ha üzengetésről, és háborúzgatásról van szó – amint azt a nyelvújító rapháborúból is láthattuk.

A Spártai, ki tizenkét németet megvert, de Kölcseyvel már nem bírt el!4!!

Természetesen a múltbéli szövegelőink élete sem volt makulátlan. Ahogy már írtuk Kazinczy Ferenc is megtapasztalta a rácsok mögötti élet kihívásait és gyakran vállalt beefeket, amivel nincs egyedül a magyar irodalomtörténetben, sőt.  Az egyik kortársa például „a szilaj természetű Berzsenyi Dániel emlékirataiban örökítette meg ifjúkori „duhajkodásait”. 1811-ban iskolai éveiről így írt egy levélben Kazinczynak: „Én egy korúim között legelső magyar tánczos voltam, lovat, embert, asztalt által ugrani nékem játék volt. Sopronyban magam tizenkét németeket megvertem, és azokat a város tavába hánytam, és az én első szeretőm az én karjaim között elalélt.”[9]

Berzsenyi erején nem kell meglepődni, hiszen ugyanazt a spártai nevelést kaphatta, mely Fankadelit és Mr. Busta-t is megihlette már. Berzsenyi édesapja ugyanis vallotta, hogy „erőtlen és beteges” fiát nem kell korai szellemi munkával gyötörni, hanem először erősödjék meg a falusi életben és csak ezután járjon iskolába. A spártai nevelési módszert később ajánlotta Kazinczynak is: „Kérlek, gyermekeidet gyenge korokban tanulással ne kínozd. Tízesztendős korában megtanulja a gyermek azt egy nap, amit hét s nyolc esztendős korában esztendeig.”

A neveltetésnek is köszönhetően nem maradtak el a beefek sem. A kor másik nagy költőjével – akinek Kazinczy mutatta be – Kölcsey Ferenccel, vívott dörgedelmes csatákat a rapper. Miután Kazinczy végre bemutatja pesti triászának (Horvát, Vitkovics, Szemere) Berzsenyit, Kölcsey számára nem volt szimpatikus a gazdálkodó rapper, és így írt a találkozóról Kazinczynak: „Berzsenyiről mi légyen Édes Uram Bátyámnak ítélete Szemerénk hű leírása után ki instáljuk, mer az a Nagy ember nekünk fejünkbe nem fér” majd később a költeményeiről: „Berzsenyi kijött, de mint jött-ki! Bosszúsággal vagyok eltelve […] Temérdek sok rossz dalt eresztett-ki az első, s ezen utolsó nem illő szabadságokat vett magának. […] Csudálva láttam a mit máskor nem láték hogy Berzsenyiben a stylus túlsúlyban van: hány sor van […] lélek s értelem nélkül?”[10]

Nem meglepetés, hogy a két költő később rapcenzióban[11] és arra adott antirapenziókban, csapott össze. Kölcsey szerint Berzsenyi „soha nem a tárgytól veszen lelkesedést, hanem önmagától ömlik ki minden szó, minden gonolat… - az ő fiatal, vidám lelke a görög felé röpdes vissza...” és „…Berzsenyi gyakran dagályos feleslegvaló s értelemtől üres expressiókra téved el.” Erre adott válaszként Berzsenyi elismerte, hogy néha pop-os romantikával felhígítja rapszámait, és kijelenti, hogy „…Így kell a romantikának egész styljáról az ideák, s így kell ítélnünk, mert valamint változnak az ideák, a szerint kellett változni az egész költői nyelvnek.”

Mára már tisztán láthatjuk, hogy a romantikus rapszám kritikus Kölcsey, a klasszicista street rap szigorú elveihez mérte a lényegében szintén romantikus Berzsenyi költészetét!4!! Kölcsey mégis példamutató erkölcsi nagyságról tanúbizonyságot téve, a Berzsenyi halála után tartott Akadémiai emlékbeszédben igyekezte Berzsenyit kiengesztelni, kinek utolsónak tartott sorai már a végleges lemondást, költészetének végét jelezték:

„A szent poézis néma hattyú,

               S hallgat örökre hideg vizekben.”

A klasszicista irodalom merev szabályokat alkotott meg, hogy minél inkább hasonlítson az antik példaképre, az érthetőség, a világos, áttekinthető kompozíció alapkövetelmény volt. Főbb műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese, szatíra, episztola. A romantika ezzel szemben igyekezett elmosni a hagyományos műnemek és műfajok határait, és keverék műfajokat hozott létre: verses regény, ballada, drámai költemény melyekben felfokozott pátosszal, és ünnepélyességgel kiteljesíti az ego-t. Tehát hasonló zajlik a mai rapzenében is mikor a 90-es évek klasszikus, koszos street rapjét napjainkban felváltja a poposan nyálasabb, és már a többi műfajra is nyitottabb rapzene.

Ki írta a legnagyobb Himnuszt, YO#?

Kölcsey persze nem csak Berzsenyivel, hanem talán a leghíresebb kortársának és mentorának is számító, Csokonai Vitéz Mihállyal is vívott rapcenzió párbajt, és bár ahogy már írtuk a Felelet a Mondolatra beef megírása során még Kazinczyval egy bandából valónak tartotta magát, ám később a neológusokkal is szakított a rapper, és a hazaifias költészetben, valamint az Országgyűlési képviselőségét feldolgozó VLOGjában[12] találta meg saját hangját.

A rapperekre jellemző sehol és senkivel se jó attitűd, ahogy az általában szokott lenni a költő gyerekkorából származott. A gyönge testalkatú, visszahúzódó gyermek fiatalon nem csak a bal szeme világát veszítette el. Hatéves volt mikor édesapját elvesztette, és tizenkettő mikor édesanyja meghalt. Az édesanyja iránt érzett eszményi szerelme miatt, „mi a gyermek szíve alatt egykor támadt s azóta élni meg nem szűnt”, sohasem gyulladt eszményi szerelemre. Korunk rapperei között is sokakat ihletett meg anyja halála (L.L. Junior, Majka, Mr. Busta,), de senkinek sem nyomta rá olyan erősen a bélyegét az életművére, mint Kölcseynek, kinek életében állandósult a magány, a „forever alone”. És bár a könyvekben és a rapben menedéket talált, mégis egész életében elsőszámú ihletője maradt az elvont és elérhetetlen ideálokért való sóvárgás.  

Ilyen hangulatban született a Vanitatum vanitas (Hiúságok hiúsága vagy Hiábavalóságok hiábavalósága) című költemény mely „a nagy romantikus szembenézések és rapleszámolások egyik legnagyobbika.” A szövegben Kölcsey a képzettségéről tanúbizonyságot téve, már profin használja az oxiMOREon[13]-okat, mint például a „bölcselkedő oktalanság” vagy a „forró hideg”. A Kölcsey által korábban írott Himnuszt is áthatja a Vanitatum vanitas keserűsége és pesszimizmusa, mégis az imádságba azért némi reményt sző az Isten kért és feltételezett áldása, illetve az utolsó strófában már szánalma:

„Isten, áldd meg a magyart

Jó kedvvel, bőséggel,

Nyújts feléje védő kart,

Ha küzd ellenséggel;

Bal sors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt,

Megbünhödte már e nép

A multat s jövendőt!...

… Szánd meg Isten a magyart

Kit vészek hányának,

Nyújts feléje védő kart

Tengerén kínjának.

Bal sors akit régen tép,

Hozz rá víg esztendőt,

Megbünhödte már e nép

A multat s jövendőt!”

Kölcsey pesszimizmusát hátrahagyva korunk nagyja, a Mr. Busta már egy optimistább szövegben írja már meg a Himnuszát az utcának, mely önmagában is üzenet lehet Kölcseynek azzal, hogy még az általában bűnösnek és koszosnak ábrázolt flasztert és a Suzuki hintót is lehet imádni.  A refrén utolsó sorában pedig már biztosan neki üzen a Miszter Trú & Fukkot mutató Ríl Gengszter[14], kinek még a Himnusznak sem kell megadni a respektet hiszen az összes alsós jelenleg mögötte sorakozik fel, amint kezükkel pisztolyt formálva üvöltik, hogy Ratataretetete, illetve hogy:

„Kutyáknak, tuningnak, deszkának, bringának, csillogó verdáknak,

Kosárnak, utcának, tereknek, telepnek, kertesbe pittbullnak,

Fel a kezeket...hey a legnagyobb himnusznak!”

Bár azzal, hogy a dalszöveg leírásában a költő már kis betűvel írja a "himnusz" szót, mégis mintha a refrén állítását tenné idézőjelbe a szerző: tehát ez a legnagyobb "kis betűs himnusz" de természetesen csak egy van amit nagy betűvel írunk és az Kölcseyé, ami mégiscsak sérthetetlen. Az mindenesetre már most biztos, hogy ennek megítélésén még hosszas vitákat fognak folytatni az irodalomtudósok a jövendő tankönyvek lapjain, vagy kijelzőin ha már eléggé meghaladta a papírt korunk...

[1] Összetűzés, vita valakivel - http://rapszotar.uw.hu/lista/d.htm
[2] A "disrespect" rövidebben, tiszteletlenség, sértegetés. - http://rapszotar.uw.hu/lista/d.htm
[3] Martinovics Ignácról - http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/114.html
[4] Episztola: Epikolírikus műfaj, valóságos, néven nevezett személyhez írott verses levél, melyet változatos tartalom, hangnem, forma jellemez. 
[5] Mondolat és Felelet a Mondolatra – MEK: http://mek.oszk.hu/07000/07075/
[6] A pamflet (röpirat, gúnyirat): Rövidebb terjedelmű publicisztikai műfaj, melyben a tárgyszerű érvelést az ellenfél álláspontjának parodisztikus kicsúfolása, vagy esetleg személyének támadása helyettesíti.
[7] Real Trill Music zenei kiadó
[8] Kazinczy szabadkőművességéről bővebben: http://www.epa.hu/00100/00181/00008/21.htm
[9] http://hvg.hu/kultura/20140818_az_iro_is_ember_parbajhosok_es_bunyosok
[10] http://www.kortarsonline.hu/2013/10/arch-berzsenyi-kolcsey/19117
[11] Recenzió: Könyvismertetés, könyvbírálat.
[12] Kölcsey Országgyűlési naplójában hiteles beszámolóját adja a Tisztelt ház eseményeinek, és saját politikai motivációjának. Az Országgyűlési napló emellett példa értékű irodalmi alkotás, a magyar próza remeke is
[13] Oximoron: Kizáró ellentét jelző és jelzett szó között; például: bölcselkedő oktalanság, forró hideg.
[14] A felsorolás nem a teljesség igényével készült, ugyanis még számtalan jelzővel lehetne illetne korunk egyik legnagyobb költőjét, akit például gyakran hívnak Jedinek is.