2016. sze 12.

...Így hát tetováló lettem!

írta: PatyiM
...Így hát tetováló lettem!

Szóval, mit jelent a „cassus belli”?

Viki: Fogalmam sincs… :D De ez nagyon gáz… Ez olyan dolog, hogy mit mond neked például 18rs?

Mi az? Fogalmam sincs… Az tetoválásban kell?

V.: Hát te se mondtál erről semmit! Látod, ugyanott vagyunk, akkor 1-1 és innentől strigulázzuk. :)

A cassus belli jelentése, a „háború oka”. Ilyen háborús ok volt például az első világháborút megelőző, Ferenc Ferdinánd és felesége ellen elkövetett merénylet.

Hogyan lettél tetováló? Mi volt neked a „cassus belli”?

V.: Iparművészetire jártam, divattervezőnek tanultam. Tök jó fej gyerek voltam… Kirúgtak.

:DDD

_sam2497.JPG

V.: De miért röhögsz? Ez egy nagyon szomorú dolog… De ebből a szar dologból lett egy nagyon jó dolog, mert végül tetováló lettem! :) … A kirúgás után anyámék egy kereskedelmi suliba írattak, de egyáltalán nem érdekelt az egész, mert akkor jött ez a lázadó korszak, de igazán. Volt nálam egy üres füzet, egy tolltartó és bementem és csak rajzoltam. De tök jó volt, mert egy idő után rájöttek a tanárok, hogy „ez kussban van, rajzol, és legalább nem zavarja az órát”. Néha írtam dolgozatot, ha volt kedvem, ha nem akkor az sem. Én ilyen szabad gyerek voltam, és csak melegedni jártam iskolába…

De egyszer jött egy srác, aki mondta, hogy tök jól rajzolok és megkérdezte, hogy nincs-e kedvem tetoválni? Hát nyilván elküldtem a p!c$áb4, mert nem érdekelt akkor éppen semmi. A tetoválás abban az időben nekem olyan gusztustalan dolgokat jelentett, mint a nonfiguratívok meg lepkék a derékon és ilyen szarok. Akkor még hosszú szőke, hullámos hajam volt és nem volt se piercingem se tetkóm. De addig magyarázott a gyerek, hogy lementem megnézni, hogy mégis miről van szó. Viszont a srácnál láttam tetkó újságokat, amiből képet kaptam, hogy mit lehet tetoválni, és ez bár már tíz éve volt, de akkor láttam, hogy szinte bármit fel lehet varrni.

Ekkor már tetováltál is?

V.: Még rögvest nem, de a srác mondta, hogy később akkor varjak rá valamit nyugodtan, ha elb*szom ő majd kijavítja. Úgyhogy egy ilyen kis kelta mintát felvarrtam rá, ami tök jó élmény volt, hogy ez ott marad örökre is! Mármint viszonylag örökre, az ő életében örökre. :DD

_sam2497.JPG

És neked mikor készült el az első tetoválásod?

V.: Ugyanakkor csináltattam én is egy tetoválást. A kutyám nevét. (Megmutatja) Azzal azért tisztában voltam, hogy a srác nem tud tetoválni, úgyhogy inkább szöveget kértem, meg még egy halálfejet. De ez az egész annyira bejött, hogy elkezdtem tetoválni és piercingezni. Piercingem közbe nekem is lett, hajfelnyír meg minden és éppen ekkor rúgtak ki a sulimból is.

Nem volt otthon botrány?

V.: Hát a szüleim ezt nem nézték jó szemmel, mert ez egy viszonylag kis város. És akkor valóban borzasztóan néztem ki, mert akkor még több piercingem volt, meg az is ahogy akkoriban öltözködtem… Ezért persze apukám mindig mondta, hogy „mit szólnak az emberek?!” Mert mindenki tudta, hogy ki vagyok. „A Kasza Lajos lánya” és „hogy nézek ki?!”, szégyent hozok rájuk, és „firkálgatásból nem fogok megélni”.

Ekkor már nem jártam suliba, mert kirúgtak onnan is, és 17 éves koromban el is költöztem otthonról, majd ahogy 18 lettem fel is költöztem pestre ahol egy nagyon híres tetoválótól kezdtem el tanulni. Mellette dolgoztam, 16 óráztam 90 ezerért egy közértbe. De Végül csak félig végeztem el ezt a kurzust, mert nem volt több pénzem, és hiába ajánlotta fel a tetováló, hogy „ne foglalkozzak vele, megtanít és utána kimegyek külföldre és majd visszaadom” – én nem szeretek tartozni, úgyhogy ebbe nem mentem bele.

Ez a kérdésnek megfelelő betűtípussal írt sor csak azért van itt, hogy növelje a feszültséget: „Vikiből vajon ezek után mégis hogyan lett tetováló?”

V.: Szóval ekkor megint letargia és dolgoztam tovább a közértbe. Minden táblát én rajzoltam, és akkor egyszer jött egy vásárló, aki megdicsért, hogy tök jól rajzolok, „mit keresek itt?”. Mondtam, neki, hogy én tetoválni szeretnék csak sajnos abbamaradt – akkor konkrétan már fél éve nem fogtam gépet – amire ő pedig mondta, hogy Csepelen dolgozik egy tetováló haverja ahova lehet mehetnék tanulni és tetoválgatni is. Én ezt kihasználva elkezdtem újra tetoválni.

A közértben két nap szabad volt, így egyik se borította fel a másikat, mégis egyszer odajött a főnököm, hogy akkor döntsem el, hogy tetoválás vagy kisközért?! :DDD Én kiröhögtem, és azt mondtam, hogy tetoválás majd otthagytam. De akkor ugye még anyagilag nem állsz úgy, hogy a tetoválásból egy lábon megéljél, mert nincs még vendégköröd és mikor megveszed a dolgokat hozzá, már ott vagy, hogy egy vasad sincs. Ezért mellette takarítani kezdtem el…

Tehát nagyon nehezen indult el… Nekem 10 év kellett, hogy ebből megtudjak élni. Már több szalonban is dolgoztam, de most a Renegade Tattoo-ban érzem a legotthonosabban magam. Hazataláltam. A váltásoknál mindig a megérzéseimre hallgattam, amik többnyire szerencsére bejönnek.

Mi volt a legfurcsább tetoválás megrendelésed?

V.: Volt egy megrendelőm, aki Isten arcát szerette volna pipacsokból kirakva – de úgy hogy a feltétel nélküli szeretetet ábrázolja. :DDD

 

Szólj hozzá