A legnagyobb beef király!

Ahogy látjuk, Ady is vállalt konfliktusokat, de mégsem ő, hanem Nyugatos szerzőtársa, Karinthy Frigyes volt a legnagyobb beef szerző valaha EVER(4!).

Karinthy édesapja Karinthi József (1846–1921) művelt tisztviselő, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt. Karinthy viszont tudományba vetett hite ellenére, mégse volt az a minta diák. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy ISKOLAI BUKÁSA MIATT édesapja mintegy 10-15 szöveg zsengéjét elégette, bár így is első kislemezét a Nászutazás a Föld középpontján keresztült 15 éves korában adták ki. Érettségi után matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát sohasem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé:

 „Nem hiszek az elvont igazságok létezésében – de hiszek az értelem létezésében, mely létrehozta az elvont igazságot - , minél nagyobb ez az értelem, annál többet jelent igazsága a dialógusban. Az érvek imponálnak, s nem az igazság, mely mellett szólnak – mert hiszem azt, hogy minden igazság érvek függvénye, s így az emberi értelemé - , s nem megfordítva.”

Ide kattintva megnézheted az Így Tindereztek ők I. részét - Ady & Léda

Bár rengeteg hasonlóan szép gondolata volt Karinthynak, mégis igazi ismertségét az „Így írtok ti” című paródia, vagy méginkább karikatúra írásainak és fanyar humorának köszönheti (1912).  Szóval Karinthy mai megfelelője leginkább az Irigy Hónaljmirigy nevű formáció lehet vagy bizonyos esetekben például Fura Csé, ugyanis CSÉ-hez hasonlóan Karinthy egyik erőssége az E-betűs beszéd volt. Több összehasonlításra talán már szükség sincs arra, hogy jelezzük milyen sivár korban kénytelen felnőni a mai nemzedék. Lássuk, hogyan parodizálta Ady-t:

Jött értem a fekete hajó

Jött értem fekete vizen.

Álom-királyfit, vitt tova vitt

Moslék-országnak mentiben –

Fekete hajó, fekete vizen.

A hajó és a víz létszimbólumok megidézik az Új vizeken járok című Ady-költemény címét és híres sorait („Ne félj, hajóm, rajtad a Holnap hőse”), a fekete jelzőről az emblematikus A fekete zongora is eszünkbe juthat, míg az „Álom-királyfi” és a „Moslék-ország” kifejezések egyaránt illusztrálja Ady jelképteremtő és szóteremtő gesztusát. Végül nem kerülheti el figyelmünket a mégoly rövid sorokon belül megfigyelhető nagyarányú ismétlődés („Jött értem” ~ „Jött értem”; „vitt tova vitt”; „Fekete hajó, fekete vizen”). Míg azonban az eredeti Ady-versekben a képek valamiféle logika mentén kapcsolódnak, az imitáció felfüggeszti a képiség logikáját, egységességét, és mintegy ötletszerűen, értelmetlenül egymásra halmozott képhalmazként hozza létre a verset (amely utalhat az Ady költészetét ért korabeli kritikára is, mely sokszor értelmetlennek minősítette a költő műveit). via sulinet.hu

Karinthy 1920-ban, ismeri meg későbbi felségét az éppen szánkóbalesete miatt lábadozó és telefonbetyárkodó Böhm Arankát, akivel viharos házasságban élnek együtt 18 évet. Az egyáltalán nem hűséges természetéről híres Aranka több esetben félrelépett, de férjétől mégis hűséget követelt („Elég gyalázat, hogy tűri, én nem tűröm”), ám ha ezt mégsem kapta meg, akár az öngyilkosságig is hajlandó volt elmenni.

„Az asszony két öngyilkossági kísérletéről is tudomásunk van. Az elsőt 1927-ben követi el, miután Karinthy egy úrilány ágyában keres  szerelmet, vagy menedéket. Ekkor nagy dózisú luminál után nyúlt, de még idejében került a Fasor szanatóriumba. Karinthy hanyatt-homlok rohant a  betegágyhoz, s újabb kibékülés következett. Folytatódhatott a megszokot rend, illetve rendetlenség. A második öngyilkossági kísérletet 1934-ben az váltotta ki, hogy az asszonyt elhagyta fiatal szeretője, s Aranka  emiatt kiugrott a siófoki Vitéz panzió emeleti ablakából.  Medencecsont-törés, májrepedés, epe- és vese-sérülés lett a következmény. Karinthy újra az asszony betegágya mellett termett. Ismét kibékültek.” via Péter I. Zoltán: Ady és Arany, alias Böhm Aranka

Karinthy persze nem csak paródiáiban volt tréfás. Az agyműtétét feldolgozó, Utazás a koponyám körül című klasszikusában a Márai Sándorral zajló telefonbeszélgetésére még finoman emlékezik, Békés István – „Új magyar anekdotakincs”-ében már más – és Karinthyt ismerve – talán hitelesebb kosztümben maradt meg a történet az utókornak:

 „Márai Sándor volt Karinthy egyetlen írótársa és barátja, aki nem látogatta meg, mikor agytumorja megállapítása után Stockholmba készült Olivecrona professzorhoz, súlyos koponyaműtétre.

A beteg írót nagyon bántotta Márai elmaradása.

- Fél tőlem a nyavalyás – morogta. – Azt hiszi, akkora a tumorom, hogy a fejem a lábára ejtem ...

Az elutazás előtti napon az egyik telefonhívásra felfigyelt Karinthy. A kagylót ugyan a felesége vette fel, de hallotta, mikor beszólt a hallgatóba:

- Maga az Márai...? Igen, holnap indulunk...

Karinthy kézzel-lábbal integetett feleségének, hogy adja át a kagylót. Karinthyné lefedte a hallgatót, és továbbította Márai érdeklődését a beteg hogyléte felől.

- Adja csak ide – suttogta az író, és átvette a telefont.

- Mmmumumumumum-bábábábá – nyögött-nyeldekelt bele a mikrofonba, és Márai a vonal túlsó végén megdöbbenve kérdezte:

- Frigyes ... te vagy az?

- Böböböböbö-nyenyenyenye ... – csuklott-csámcsogott Karinthy, s szinte érezte a távolból a másik borzadályát. Érezte és élvezte is.

- Frigyes, Frigyes, az isten szerelmére! – jajongott a finom lelkű Márai, mire aztán Karinthy normális, rendes hangon s mély részvéttel megkérdezte:

- Sándorkám, mi van veled? Csak nincs valami bajod? Meglátogassalak?

Márai majd hanyat esett. Lecsapta a kagylót, taxiba vágta magát, és percek alatt Karinthynál volt.

Nagyon szégyellte magát.” – emlékeznek meg az esetről.

Karinthy és Aranka az író agyműtéte után Siófokon nyaralt. Karinthy szürcsölve itta a  kávét, s ebből előbb szóváltás, majd pohártörésig fajuló jelenet  keveredett. Az író dühösen felment a szobájába, és egy óra múlva agyvérzésben meghalt. A végül Auschwitzban életét vesztő Aranka élete végégig magát vádolta.

 IDE KATTINTVA MAI MAGYAR RAPZENÉKBŐL MEGTANULHATOD A KÖLTŐI KÉPEKET!!!4!